A Hór-völgy kapujában található település igen sokoldalú programot kínál. Maga a völgy az egyiklegcsodálatosabb hegyikerékpáros útvonal az országban, de természetesen gyalogosok számára sem kissebb élmény.
Itt található a nevezetes Suba-Lyuk-Barlang, Cserépfalvi Imre emlékmúzeuma, izgalmas pincék, lovas tanya és sok más érdekesség is.
A település már egy 1196-os forrás is megemlítiCheryp néven, ám a 15. századtól már Cserép elnevezés szerepel. A főleg gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, valamint fafeldolgozással és mészégetéssel foglalkozó lakosság töbnyire az egri püspökség fenhatósága alá tartozott az évszázadok során, kivéve a törökidőket.
A 23 kilóméteres Hór-völgy kettészeli a Bükki Nemzeti Park legvédettebb területét. A csodálatos környezet mellett feltétlenűl érdemes felmászni a falu közelében lévő Suba-lyuk-barlanghoz. A Neander-völgyi ősember világhírű barlangja ez, ahol 1932-ben megtalálták a 30-70ezer évvel ezelötti ősemberek maradványait, eszközeit. A nemrégiben felújított barlang és feljárata igazi élményt a mult kedvelő kirándulóknak. A leletek másolatait a cserépfalui Suba-Lyuk Múzeumban láthatjuk.
Szintén a Hór-völgy alsó bejáratánál találhatjuk az Oszlai-tisztáson berendezett tájházat. A faluban található még a híres könyvkiadó Cserépfalvi Imre 1998-ban berendezett emlékszobája.
A bor iránt érdeklődők számára kihagyhatatlan program a cserépi pincesorok felderítése, ezek közül is az egyik legnevezetesebb a Berezdi pincesor. A háromszintes pincesorra általában nem a panoráma miatt mennek a kiváncsi vendégek, pedig ez sem utolsó: szép kilátás nyílik a falura, a környékre, valamint a Hór-völgyre .
A kaptárkövek
Az izgalmas és titokzatos múltú kaptárkövek számos helyen megtalálható a Bükkalján. Kaptárkőnek neveznek minden olyan földalatti alakzatot, amelyben egyes feltételezések szerint méhészkedési, mások szerint valamilyen kultikus célzattal szabályos fülkét vágtak. A méhészetre való általános elnevezés inkább onnan ered, hogy Bükk térségben található ilyen kövek egy része süveg formájú, tehát alakjával a hagyományos kaptár kialakítását idézi. Az elmúlt századokban sokan próbálták megfejteni e különleges földtani képződmények titkát, ám nagy bizonyossággal egyelőre annyi tudható, hogy a vakablakok egy része még jóval a honfoglalás előtt keletkeztek, és hogy azokat mind a magyarok előtti népek, mind pedig a honfoglalók közvetlen leszármazottai kultikus célzattal is használhatták. Míg a kaptárkő igen eltérő méretű, maguk a fülkék hasonló nagyságúak, átlagos méretük 60x30cm körüli. A szájhagyomány igen érdekes történeteket őrzött meg a kaptárkövekkel kapcsolatban. Az egyik legenda szerint a kereszténység felvétele és az államalapítás idejében zajlott polgári forradalmak vezetőinek hamvait ilyen fülkékbe temették. Mások pogány oltárköveknek tartják a képződményeket, ami alátámaszthat az, hogy Szent László törvényei valóban felléptek a pogány szertartások ellen, megtiltva a fáknál, köveknél bemutatott áldozatokat. A kaptárkő elnevezés persze erős érv azok számára, akik szerint a fülkében méhkaptárok voltak, és a legtöbb fülke szakemberek szerint valóban alkalmas egy méhcsalád telelésére.
Bármilyen szerepük is volt a régmúltban ezeknek a köveknek, egy biztos: feltétlenül érdemes felkeresni valamelyiket egy túra keretében.
Forrás: Bor.Kul.Túra Eger és a Bükk
ÓDOR VÁRROM
A tájház megtekintése után páratlan élményt nyújthat az Ódor – vár megmászása. A Hór-völgyén a tájháztól pár száz métert É-ra haladva, balra indul a kék rom „L” jelzés, amely felvezet a tszf. 546 m magas hegycsúcsra felépült vár maradványaihoz. Jelenleg a jelzés szürkére le van festve, így ezt kell követnünk.
A várrom relatív magassága kb.300 méter. A merészen kiugró mészkőgerincet – védve a keskeny gerincre épült kisméretű várat – sziklába vágott árok választja el a mögöttes területtől. A vár többi oldalát meredek mészkőlejtők oltalmazzák a betolakodótól. Sánc, vagy más árok a vár körül nincs a vár platóját egykor kőfal vette körül. Az erődítmény valószínűleg a hegy alatt húzódó és a középkorban forgalmas Hór – völgyi út figyelését szolgálta.
Jóllehet a „bejáratnál” sziklába vésve elolvashatunk a vár történetéről is (kőkori telep – vaskori erőd – középkori magyar vár – huszita rablóvár – lerombolták 1474 körül), az ott leírtak erős korrigálásra szorulnak. Amit ma tudunk, hogy építésre valószínű IV.Béla adott engedélyt Lambert egri püspöknek. Az a vélekedés, miszerint a husziták építették volna, teljesen kizárt, hiszen a vár már 1337-ben megvolt. A várat Mátyás uralkodása idején Rozgonyi Sebestyén (Cserépvár akkori tulajdonosa) és Hédervári László egri püspök rombolta le.
A romokról csodálatosan szép kilátás nyílik a Dél-Bükk hegyláncaira, a Bükkalja szelíden hajló dombsoraira, falvaira. Tiszta időben megpillanthatjuk akár a 40 km-re folyó Tisza vonalát is. Észak felé pedig a Nagy – fennsík felmagasodó pereme zárja le a panorámát.
Az Ódor várrom mögötti nyeregben fedett pihenőhely és szalonnasütő hely várja túrázókat. Az észak felé induló kék rom „L” jelzésen elindulva mintegy 500 m-t megtéve pedig tiszta vizű forrásnál enyhíthetjük szomjunkat.
Forrás: cserépfalu.hu
Kisamerika, barlanglakások
A Berezdítetőn álló kilátótól délre, a hegy oldalába faragták a "Kisamerika" néven emlegetett barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények csak "Kisamerikáig" jutottak.
